Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...képest az ajánlatkérő számára csakkedvezőbb ajánlatot tehetnek.A 127. § alábbi szabályai teszik lehetővé a tárgyalás sorána beszerzési tárgy kisebb mértékű módosítását:– a (2) bekezdés értelmében a tárgyalásos eljárásban nem állfenn az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...olyanjellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor -35. § (2) bekezdés – beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadottszerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárásalkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...arra alkalmas, hogy egyértelművé tegye az eljárás második részébenlehetőséget kapó ajánlattevői csoport számára, hogy milyen beszerzési tárgy,mekkora mennyiségben kerülhet beszerzésre a keretmegállapodás hatálya alatt. Az eljárás szabályozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 23. címe a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de aközösségi értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési tárgyakra vonatkozónyílt eljárásának szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen választható ez az eljárásiforma. Ilyen például az az eset, amikor valamely ajánlattevőnek olyan joga állfenn a közbeszerzési tárgyára (például szabadalom vagy mintaoltalom), amelymiatt más nem is pályázhat az adott szerződés teljesítésére.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályait kellfigyelembe venni. Tartalmi példát említve: amennyiben az ajánlattevő nem adokumentációban meghatározott beszerzési tárgyat, hanem más, nem az adott követelményeknekmegfelelő árut ajánl, úgy az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a fenti szabályok alapján több – egyenként a Kbt.szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárt el nem érő értékű -beszerzési tárgy együttes értéke miatt beszerzési eljárást kell lefolytatni,nem minősül a rendelet megkerülésének, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...azonban egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek azt is vizsgálnia kell, hogy az ajánlattevő alkalmas-e az általa igényelt közbeszerzési tárgy megépítésére, előállítására, szolgáltatására, továbbá figyelemmel kell lennie arra is, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.