Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […]  A tárgyalások során az ajánlatkérőnek lehetősége vantárgyalni az árról, valamint egyértelművé kell tennie, hogy mikor fogja atárgyalásokat lezárni – Kbt. 92. §-ának (7) bekezdése. Fentiekben hivatkozott jogszabályhely alapján azajánlatkérőnek – amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy a vonatkozó egyszerű eljárás esetébenirányadó hirdetményminta elviekben megengedi azt. A szabályozás tehát nem beszerzési tárgyhoz, hanem az adotteljáráshoz – eljárási rezsimhez – köti az elektronikus árlejtés alkalmazását.Ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonlóképpen működik mindez a versenypárbeszéd esetén,ahol ráadásul az előzetes ajánlat intézménye még azt is lehetővé teszi, hogy abeszerzési tárgy az ajánlati szakaszban nagymértékben változzon – amelyre atárgyalásos eljárás során nem nyílik lehetőség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...§-a,illetve 125. §-a szerinti feltételei fennállnak. A második részben azajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kérajánlato(ka)t, és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására;– keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlati kötöttség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzőjében,illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [Kbt. 298. §-ának(2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadottszerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerűközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.