EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az ajánlatkérőnek kötelessége a jogszabályi módosulásokat követni. A D. 799/2016. számú döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezetten kitér arra a kérdésre, hogy milyen formában szükséges követni az előminősítési rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...hanem egyszerű nyilatkozat benyújtásával lehet megtenni, mivel a törvény 114. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol a törvény Második Része "egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben– vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni;– a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol a törvény Második Része "egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...mely nem fosztja meg az érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, az ajánlatkérő nemutalhat hátrányos megkülönböztetésre, amelyet esetleges jogorvoslat esetében aKözbeszerzési Döntőbizottság egyedileg fog majd megvizsgálni. Ezek szerinttehát a saját eljárásrend akkor fog megméretni, amikor jogorvoslati eljárásindul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.