Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...felelősséget kell, hogy vállaljon azért a kárért, ami saját hibájából következett. Ha azonban rossz utasítást kap, a bírálóbizottság mást állapít meg, a döntéshozó másként dönt, vagy közvetlen felelőssége a műszaki tartalom vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az üzleti titok szabály figyelembevételével, az indokolásba történő betekintésre is lehetőség van. Korlátot a bírálóbizottsági jegyzőkönyvek jelentenek, melyekbe a 339/10, 532/10 egyesített ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága kimondta: "...fontos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...többségével rendelkezik, vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben, milyen ár megállapítása mellett lehet szó ún. in-house szerződésről, EK bizottsági határozat, egy keretszabály, valamint az Európai Bíróság esetjoga ad iránymutatást, mely terület sokat fejlődött az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...a többségével rendelkezik,vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra,hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségétmegválassza vagy visszahívja, vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem törvényben meghatározott adatait [137. § (9)bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötésétengedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos jegyzékét vezető szervezet, a címét köteles megküldeniaz Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.A törvény 387. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmébenminősített ajánlattevő az lehet, aki megfelel a Tanács...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és– jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagyfelügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására,vagy– a jogi személy más tagjaival,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltekis – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit érintő vagy a különlegesbiztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában azOrszággyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetesdöntést hozott;– a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeitérintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
1
2