A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...az A) és B) pont szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából (kivéve a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet) továbbra is bevonható FAKSZ azon ajánlatkérők részéről, amelyek ÁKSZ bevonására nem kötelesek, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...nehézségek, így néhány kérdés még tisztázásra vár. Ilyen például a képviseleti jog gyakorlása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, amellyel kapcsolatban ellentétes álláspontok vannak: egyes vélemények szerint a Kbt. 197/E. § speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Kapacitást biztosító szervezet megfelelősége

Kérdés: Szükséges-e, hogy a kapacitást biztosító szervezet minden feltételnek megfeleljen, amelyet igazol?
Részlet a válaszából: […] ...szemcsés keverék kitermelése (gyártása) és leszállítása) [...] fog ténylegesen részt venni a szerződés teljesítése során".A Döntőbizottság alapvetően osztotta az ajánlatkérő álláspontját: az előszerződésből nem az következik, hogy a kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Alvállalkozói teljesítés arányának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát. A kérdésünk az "arány" szó értelmezésével kapcsolatos. Forintban értve, a teljes szerződéses érték 50 százalékát teljesítheti alvállalkozó, azaz egy építési beruházásnál a fővállalkozói haszon és az anyag biztosítása mellett ez teljesíthető akár egy fő saját fizikai állomány nélkül is? A feladat teljesítéséhez szükséges humánerőforrás-szükséglet 50 százalékát a saját humán erőforrás kell, hogy adja? (Feltételezhető, hogy ez volt a jogalkotói szándék.)
Részlet a válaszából: […] ...gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,– építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.Mivel a módosítás bizottsági szakaszban került a normaszövegbe, viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a jogalkotó szándékát illetően....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...mely nem fosztja meg az érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások során alkalmazandó 156. § (3) bekezdése a változást követően a következő tartalommal hatályos: a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet közigazgatási és munkaügyi bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...és tartalmára vonatkozórészletes szabályokat;– a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket;– a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókalkalmazásának részletes szabályait, a Közbeszerzési Döntőbizottság általkiszabható bírság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteleslétrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít azajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.