Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...érintette, és azt sem kielégítően. A hatályos Kbt.-ben megjelenő elvek és szabályok csaknem egy évtized alatt kristályosodtak ki a döntőbizottsági és bírói gyakorlat alapján. Az ajánlatban nevesített alvállalkozó bevonásának kötelezettségét a jogalkalmazók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmának nem felel meg – ia) és ib) alpontok.Az öntisztázást a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja, azaz nem a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy például hamis adatszolgáltatás esetében kitér-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben– vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.A szerződésekkel kapcsolatos jogviták vonatkozásában aKözbeszerzési Döntőbizottság hatásköre korlátozott. Mivel a szerződéseksemmisségét nem mondhatja ki, ezért saját hatáskörben feladatai közé a Kbt.133...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...említett bírálati lapok összesítésének módját is.2. Az ajánlatok elbírálására kötelezően legalább háromtagúbírálóbizottságot kell létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt, és döntésijavaslatot készít az ajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése értelmében abban azesetben, ha tervpályázati eljárást követően rendelnek meg szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kellszerződést kötni, akkor az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.