Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő nem igényli a külön részletes igazolást a referenciák teljesítésével kapcsolatban, hanem elegendő lesz számára a Döntőbizottság D. 453/17/2012. számú döntésének megfelelően a referenciaigazolás tartalmi részének ellenőrzése. A fenti döntés értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, aközbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos jegyzékét vezető szervezet, a címét köteles megküldeniaz Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.A törvény 387. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmébenminősített ajánlattevő az lehet, aki megfelel a Tanács...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezéseiszerint jogorvoslatnak van helye.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagyhivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást folytattak le, és ennek alapján azajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt, illetve– a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárástfolytatott le, melyben megsemmisítette az ajánlatkérő valamely döntését,melynek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...alapján közreműködő szervezetről s annaktöbbletjogosultságáról beszél:– Kbt. 237. §-ának (1) bekezdése: a KözbeszerzésiDöntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyekkezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárásérvénytelenítéséről dönt, illetőleg– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérővalamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatásáthatározza el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...indoklást kell készítenie azeljárás választásának jogcíme megalapozottságára, és ezeket a dokumentumokat aKözbeszerzési Döntőbizottság elnökének kell megküldenie. A Döntőbizottságelnöke kontrollt gyakorol az eljárás választásának jogszerűsége felett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...vagymunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;– az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonirészesedéssel rendelkezik; valamint– az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.