Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...viselő személyekre vonatkozik, hanem csupán arra utal a szabály, hogy ez vonatkozik az ajánlattevő vezető tisztségviselőjére, felügyelőbizottságának tagjára, cégvezetőjére vagy alkalmazottjára, nem csak a meghatározó befolyás irányadó ebben az esetben. Ezen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő vagy annak tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy alkalmazottja; vagy..."A tervező kapcsán a Kbt. 25. § (7) bekezdés nyújt további segítséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig.A D. 29/2018. számú döntőbizottsági határozat értelmében bár az ajánlatkérő jogtalan befolyásolási kísérletnek minősítette azt a kérelmezői nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,– az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, tulajdonosát, az előzőekben meghatározott személy(ek) közös háztartásban élő hozzátartozóját az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, tulajdonosát, a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll;– az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;– az a)-c) pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek

Kérdés: A Kbt. 24. §-a szerint nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség az eljárásba bevont személy esetében. A (2) bekezdés esetében természetesen – mint ajánlatkérő – nyilatkozom. A (3) bekezdésről is nekem kell nyilatkoznom – mint ajánlatkérőnek –, akkor is, ha nem veszek igénybe az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatban külsős szervezetet, illetve személyt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 24. §-a értelmében az előkészítésbe bevont személyeknek (bírálóbizottsági tagoknak és a döntéshozónak mindenképpen) egyenként összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. Tehát a nyilatkozatok minden esetben az érintett személyre vonatkoznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
1
2