Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...érintette, és azt sem kielégítően. A hatályos Kbt.-ben megjelenő elvek és szabályok csaknem egy évtized alatt kristályosodtak ki a döntőbizottsági és bírói gyakorlat alapján. Az ajánlatban nevesített alvállalkozó bevonásának kötelezettségét a jogalkalmazók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások során alkalmazandó 156. § (3) bekezdése a változást követően a következő tartalommal hatályos: a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet közigazgatási és munkaügyi bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Dokumentáció elérésének feltételhez kötése, ajánlattételi határidő lerövidítése

Kérdés: Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?
Részlet a válaszából: […] ...történjen meg, hiszen elviekben kétmunkanapon belül köteles a dokumentációt eljuttatni az ajánlattevők részére.A Közbeszerzési Döntőbizottság D.765/10/2011. számúdöntésében rávilágított arra, hogy amennyiben az ajánlatkérő a regisztrációtkövetően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Átláthatósági biztos

Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevőtagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja,vagy az azt megelőző öt évben az ajánlatkérő vezetője, vezető állásúmunkavállalója, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról, aközösségi eljárásrendhez hasonlóan, tájékoztatni kell a KözbeszerzésiDöntőbizottság Elnökét. Az alkalmazás lehetősége az (1) bekezdésben felsoroltesetekre korlátozódik, a lefolytatás további feltételeit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...eredményhirdetéstőlszámított 8 napon belül van lehetőség jogorvoslati eljárás indítására azajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...feltételei időközben nem változtak meg; ha pedigtervpályázati eljárást követően rendelik meg a szolgáltatást, és – abírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kellszerződést kötni, akkor az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...vagymunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;– az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonirészesedéssel rendelkezik; valamint– az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteleslétrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít azajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2