Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] ...nem láthatóknak kell lenniük, feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...ellentmondás merül fel, abban az esetben azt az ajánlatkérőnek mindenképpen tisztáznia kell.A D. 415/2019. számú határozatban a Döntőbizottság többek között azt vizsgálta, hogy egy építőipari korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] ...külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez, és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága – külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] ...a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...–, erre tekintettel az ajánlattevő jogorvoslattal támadhatja az ajánlatkérői döntést. Hasonló ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőnek adott igazat (lásd D.416/14/2013. számú KDB...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.