Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...teljes körű felhasználási jogot szerzett, azonban annak átdolgozásának és továbbfejlesztésének jogát a tervező fenntartotta.A Döntőbizottság a szerzői jogi törvény alábbi rendelkezéseit vette figyelembe.A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha azérdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szakmai ellentmondások a kiírásban

Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás megindításával kapcsolatos főbb rendelkezései a következők– a törvény 322-324. §-ai szerint.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagyhivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Mindezeken túl az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.