Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy átgondolja, érdemes-e ekkora kockázatot vállalni a későbbiekben.A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az üzleti titok szabály figyelembevételével, az indokolásba történő betekintésre is lehetőség van. Korlátot a bírálóbizottsági jegyzőkönyvek jelentenek, melyekbe a 339/10, 532/10 egyesített ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága kimondta: "...fontos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltekis – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérőhaladéktalanul tájékoztatja – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az EurópaiBizottságot;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.