Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...határidő, amely az egyik legfontosabb változásnak tekinthető.A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...teljes körű felhasználási jogot szerzett, azonban annak átdolgozásának és továbbfejlesztésének jogát a tervező fenntartotta.A Döntőbizottság a szerzői jogi törvény alábbi rendelkezéseit vette figyelembe.A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem törvényben meghatározott adatait [137. § (9)bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötésétengedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha azérdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...vagymunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;– az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonirészesedéssel rendelkezik;– az előző pontokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit érintő vagy a különlegesbiztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, amelynek vonatkozásában azOrszággyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetesdöntést hozott;– a védelem terén az ország alapvető biztonsági érdekeitérintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos bizonytalanságra,illetve szabadságra, javasolt az ajánlatkérő Közbeszerzési Szabályzatánakértelmében Közbeszerzési Bizottsága vagy egyéb felelős szervezete által azadott beszerzés tárgyának pontos ismertetését követően az innovációs törvény ésa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.