Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseinek komplex, azaz nem csupán nyelvtani, hanem történeti, rendszertani, logikai, teleológiai vizsgálata szükséges. ADöntőbizottság következetes álláspontja szerint a Kbt.-t jellemző kógencia ellenére sem válhat kizárólagossá a nyelvtani és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályok és az Ákr.-hez fűzött kommentár tükrében a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. 47. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogszerűen járt el, hiszen a Kbt. nem tartalmaz az Ákr.-től eltérő speciális rendelkezéseket az adott tényállásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha azérdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Elektronikus ügyintézés közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudomásunk szerint a Döntőbizottság eljárásában elektronikus úton korlátozott az ügyintézés. Hol találhatók és melyek az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 317. §-ának (2) bekezdése alapjánKözbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények -bizonyos, a következőkben foglalt kivétellel – a Ket. 160-162. §-a szerintielektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteleslétrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít azajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.