A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...az A) és B) pont szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a közbeszerzési szakértelem biztosítása céljából (kivéve a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviselet) továbbra is bevonható FAKSZ azon ajánlatkérők részéről, amelyek ÁKSZ bevonására nem kötelesek, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Döntőbizottság hatásköre EKR-en kívül lefolytatott eljárás esetében

Kérdés: A Kbt. 145. § (8) bekezdése 2024. február 1-jével módosult, amivel kapcsolatban nem világos, hogy ezek szerint a DB-nek van hatásköre az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekkel kapcsolatban is?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése valóban utal az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekre az alábbiak szerint:"Kbt. 145. § (8) A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseiben az Ákr. 81. § (1) bekezdésének alkalmazása során feltünteti - az EKR-en kívül megvalósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...nehézségek, így néhány kérdés még tisztázásra vár. Ilyen például a képviseleti jog gyakorlása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, amellyel kapcsolatban ellentétes álláspontok vannak: egyes vélemények szerint a Kbt. 197/E. § speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen eljárva az érvénytelenség jogkövetkezményét alkalmazza. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot a Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban tette egyértelművé. Ahhoz, hogy bármely jogalany (ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő adatok elfogadhatósága kétséges, amit jellemzően a hazai gyakorlatban meg is tesznek az ajánlatkérők. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint pedig az ajánlattevőnek is törekednie kell, sőt kötelessége, érdeke is a részletes, mindenre kiterjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást, és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.]A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 69. § (5) bekezdésének tartalmát és felépítését elemezte, és arra a megállapításra jutott, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőség, hogy akár alapelvi sérelemre is hivatkozzon az ajánlattevő. A D. 565/2019. számú döntés értelmében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 56. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 112. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...hazai joggyakorlatot megismernie, és ez alapján eldöntenie az ajánlatkérőnek, milyen módon kezeli a fenti helyzetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság 397/2017. számú határozatában az ajánlatkérő megállapította az n) pont szerinti kizáró ok fennálltát.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...igazolása körében az ajánlatkérő számára a kormányrendelet nem írja elő.A D. 581/12/2017 számú határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság egyértelművé tette, hogy a kormányrendelet 6. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevő csak akkor kötelezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
1
2
3