Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...és tartalmára vonatkozórészletes szabályokat;– a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket;– a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókalkalmazásának részletes szabályait, a Közbeszerzési Döntőbizottság általkiszabható bírság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdést – megítélésem szerint – két vonatkozásban isvizsgálni kell. Az egyik kérdéskör az önkormányzat és a kft. közbeszerzésikapcsolata, a másik a kft. közbeszerzési jogalanyisága.Az első vonatkozás tekintetében: az alapító önkormányzat ésaz általa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a figyelmet arra, hogy a tervpályázatieljárásoknál a 137/2004. Korm. rendelet tesz említést jogi szakértőről, abírálóbizottság témakörénél az alábbiak szerint:A bírálóbizottság – a tervpályázat tárgyában magas szintűelméleti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...a vélhetően akérdésben is szereplő hármas bontásról, azaz: az ajánlatkérő az ajánlatokelbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amelyírásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.