Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...érintette, és azt sem kielégítően. A hatályos Kbt.-ben megjelenő elvek és szabályok csaknem egy évtized alatt kristályosodtak ki a döntőbizottsági és bírói gyakorlat alapján. Az ajánlatban nevesített alvállalkozó bevonásának kötelezettségét a jogalkalmazók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...észlelése kapcsán, hogy nem az ajánlatban és szerződésben megjelölt szakember vett részt a teljesítés során. Afentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett és az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...ellentmondás merül fel, abban az esetben azt az ajánlatkérőnek mindenképpen tisztáznia kell.A D. 415/2019. számú határozatban a Döntőbizottság többek között azt vizsgálta, hogy egy építőipari korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy átgondolja, érdemes-e ekkora kockázatot vállalni a későbbiekben.A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások során alkalmazandó 156. § (3) bekezdése a változást követően a következő tartalommal hatályos: a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet közigazgatási és munkaügyi bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha azérdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálataés a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapításairánti egységes per – mint azt jelen számunkban a Kbt. változásai kapcsánemlítjük – új jogorvoslati forma az idei évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...vagymunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;– az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjevagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonirészesedéssel rendelkezik;– az előző pontokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás kezdeményezésére a teljesítésről szóló tájékoztatófeladásának elmulasztása miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátásasorán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
2