Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...több szerződést kötni, avagy inkább az egységes beszerzés megvalósításának törvényi feltételei állnak fenn. A következetes döntőbizottsági gyakorlat tükrében szakmai, gazdasági, műszaki, minőségi vagy a szerződés teljesítésével összefüggő más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, az ajánlatkérő nemutalhat hátrányos megkülönböztetésre, amelyet esetleges jogorvoslat esetében aKözbeszerzési Döntőbizottság egyedileg fog majd megvizsgálni. Ezek szerinttehát a saját eljárásrend akkor fog megméretni, amikor jogorvoslati eljárásindul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...Fennmaradmindemellett a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, melynek jogalapja,hasonlóan a közösségi rezsimhez, a döntőbizottság előtt méretik meg.Egyébiránt az egyszerű eljárással kapcsolatos újdonságok akövetkezők.Nő a kivételek köre, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nemváltoztak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottságkérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...említett bírálati lapok összesítésének módját is.2. Az ajánlatok elbírálására kötelezően legalább háromtagúbírálóbizottságot kell létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt, és döntésijavaslatot készít az ajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteleslétrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít azajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Mindezeken túl az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.