Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati szabályok is jól tükrözik a határvonalat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, de ezek jellemzően valamilyen hatósági feladatkör ellátásához kapcsolódnak, például a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslatokra vonatkozó hatásköre vagy a Közbeszerzési Hatóság hatósági ellenőrzési eljárása. Ezen nevesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...lehet tehát elfogadható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés utólagos módosítása.A Közbeszerzési Döntőbizottság egy konkrét ügyben hozott határozatában visszautalt a Kúria Kft.VI.37.948/2019/5. számú ítéletére, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...észlelése kapcsán, hogy nem az ajánlatban és szerződésben megjelölt szakember vett részt a teljesítés során. Afentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett és az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Visszalépés szerződéskötéstől járványhelyzetre hivatkozással

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...több esetben megfelelő lehet.Ennek ellenpéldája a D.146/2021. ügyben történt kimentési próbálkozás. A konkrét esetben a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy az adott közbeszerzési eljárás nyertese a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Teljesítés elmaradása járványhelyzet miatt

Kérdés: Hogyan kellett volna eljárnia az ajánlattevőnek, ha a Covid-19 okozta vírushelyzet miatt nem tudott teljesíteni? (A D. 423/2020. számú esetre gondolok, melyben a Döntőbizottság megbüntette az ajánlattevőt.)
Részlet a válaszából: […] ...kialakult gazdasági körülmények konkrétan bármilyen kihatással lettek volna a szerződésteljesítési képességére. A Döntőbizottság az általánosságban megfogalmazott hivatkozást nem tudta elfogadni, mint a kérelmezett szerződéskötési képességét akadályozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...közül egy-egy hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A Törvényszék T-384/10. számú, Spanyol Királyság kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletében a Bíróság rámutatott arra, hogy ahhoz, hogy a különböző építési munkák eredményét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...a témában, a legutóbbi kifejezetten megbírságolta az ajánlatkérőt, és kötelezte az összegzés elkészítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak indokai között az alábbiak szerepeltek:"36. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
2
3