EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...kivétel alkalmazható.Az s) pont szerinti kivételi kör kizárólag az ott feltüntetett CPV-kód szerinti szolgáltatásokra vonatkozik.A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett C-376/21. ügyben az Európai Bíróság szerint a 2015. november 24-i (EU) 2015/2170 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság, jelenleg pedig a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Ma már kifejezetten határozati formában rögzíti a jogalap fennállását. A korábbiakban, függetlenül a formális határozat hiányától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.Érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság D.64/2019. számú eljárásban hozott döntése, ahol még egy lényeges elemre tér ki a téma vonatkozásában a jogorvoslati fórum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni;– a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol a törvény Második Része "egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] ...(tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel vagy az első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő;– ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll;– az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;– az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;– az a)-c) pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...mely nem fosztja meg az érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmas arra, hogy a cég valódi tevékenységi körét bemutassa. Erre a következtetésre jutott végül a Közbeszerzési Döntőbizottság is D. 443/2011. és D. 164/2011. számú döntésében, mikor két esetben is a cégkivonat vizsgálatát tette szükségessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...arról beszél, hogy az ajánlatkérő hívja meg az arra alkalmas ajánlattevőket ajánlattételre, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság is hangsúlyt fektet arra a határozataiban, hogy a potenciális ajánlattevő kiválasztása elég körültekintően történjen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
2
3