Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb közbeszerzési dokumentumok vonatkozásában is előírja (regisztráció mellett) a közvetlen és ingyenes elektronikus elérhetőség biztosítását, ezen adatok nyilvánosságában nem következik be változás."Fentiek alapján meg kell próbálni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hivatkozás a köztartozásmentes adatbázisra az EKR-ben

Kérdés: Amikor kitöltöm az EKR-ben az EEKD-t, akkor a NAV-os kizáró oknál más a tartalom. Ebben az esetben is be kell írnom a köztartozásmentes adatbázist? Ha igen, akkor az URL című sorba?
Részlet a válaszából: […] ...EEKD-tartalom.Az eredeti szöveg az alábbi volt:"Teljesítette-e a gazdasági szereplő összes kötelezettségét az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetése tekintetében, mind a székhelye szerinti országban, mind pedig az ajánlatkérő szerv vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely– egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.