Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve, ha a formai követelményeket nem teljesítette az ajánlattevő, részvételre jelentkező.Kétféle értelmezése lehet a hiánypótlás biztosításának: vagy az előző eljárás során kellett bekövetkeznie, vagy a két eljárás között kellett hogy valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítja a Kbt. biztosítékokkal kapcsolatos szabályait, de nagymértékben nem alakítja át ezeket;– a módosítás változtat az előleg biztosításának kötelező esetein. A vállalkozók részéről is nagy összegű befektetést igénylő építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezéssel kapcsolatos formaihiányosságok pótlására. A (2) bekezdés alapján az előzőek szerinti hiánypótláslehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek arészvételi felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] ...stb. az ajánlatban rendelkezésre álljon. Valóban nem a "legköltséghatékonyabb"megoldás, de a viták elkerülése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekébenjavasoljuk fentiek alkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőknek, illetve aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe venni kívántalvállalkozóknak a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseiktekintetében alkalmassági feltételt írjanak elő;– lényeges, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.