Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...jog egymás felett stb.) ugyanazon közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtanak be. Mivel a cél a minél szélesebb körű verseny biztosítása, így a bíróság azon az állásponton van, hogy egy ilyen jellegű tiltás "elveti e részvételre jelentkezők vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely– egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...pontosítja a Kbt. biztosítékokkal kapcsolatos szabályait, de nagymértékben nem alakítja át ezeket;– a módosítás változtat az előleg biztosításának kötelező esetein. A vállalkozók részéről is nagy összegű befektetést igénylő építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződésteljesítésének időtartama alatt.Ez a rendelkezés pontosítja az erőforrás biztosításánakmódját, továbbá új elemként meghatározza az erőforrás rendelkezésre állásánakigazolási módját.A Kbt. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...való részvételtől jogerőseneltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;– egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagytársadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének – a letelepedéseszerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.