ISO-minősítés mint egyéb információ

Kérdés: Különböző rendszertanúsítványok meglétének (ISO 9001, 14001, 45001, 37001) feltételét eddig mindig az egyéb információk között láttam csak, nem alkalmassági követelményként. Van esetleg lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő alkalmassági követelményként írja ki az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás, (3) bekezdés e) pontja szolgáltatás esetében részletezi a műszaki, szakmai megfelelés igazolásának előírását a minőségbiztosítási intézkedésekről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal. A beszerzés tárgyának minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor még kivételi körbe tartozó szolgáltatási koncessziós kérdések vonatkozásában indult, de összességében előírja a nyilvánosság biztosítását nem csak a közbeszerzés hatálya alá tartozó közbeszerzések esetében. Mivel in-house szerződéskötés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...széles körben engedélyezhető lenne.A Közbeszerzési Döntőbizottság ezt követően kifejezetten utal a nyilvánosság és átláthatóság biztosításának fontosságára, és ennek megfelelően az üzleti titok szűk körű értelmezésére. A Döntőbizottság megállapította,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására, másrészt az érintett cég nyilatkozatát is be kell nyújtani. Javasoljuk, hogy a nyilatkozat tartalmazza a kapacitás biztosításával kapcsolatos nyilatkozatot, továbbá a kezesség vállalásának egyértelmű elfogadását. A kezesség vállalása a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...– összhangban a Kbt. 88. §-ával – ugyanúgy alkalmas egy vagy több fél közötti tárgyalás lefolytatására, az egyenlő bánásmód biztosítására, a jegyzőkönyv egyeztetésére, mint a "hagyományos" módon megtartott tárgyalás. Felvétel esetén ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezhető adategyüttes. Elvi értelemben ez akár egy elektronikus levél is lehet, tehát nem annak csatolmánya, azonban szükséges annak biztosítása, hogy az aláírás a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódjon, hogy minden módosítás érzékelhető legyen rajta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés, amely – noha a közbeszerzési eljárások keretében az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód és az átláthatóság biztosításának jogszerű céljait követi – abszolút tilalmat állapít meg az olyan vállalkozások ugyanazon közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé tétele, amelyegyben csak egy opcionális előírást jelent, továbbá értelmes és rugalmaseljárásrend alkotásának biztosítása. A kizáró okok esetében azonban nincslehetőség újakat kitalálni, sőt a műszaki leírás vonatkozásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...helyett azonos tartalmú más okiratotbecsatolni.Rögzítette azt is, hogy döntés alapját képező közbeszerzésiügyben az ajánlatkérő biztosítási kötvények másolatainak becsatolását írta előaz ajánlati dokumentációban, ennek ellenére az ajánlattevő nem kötvényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonságok, működési költségek,gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás,pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja,időszaka);– a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlatitartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2