7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez
Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
2. cikk / 7 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt
Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
3. cikk / 7 Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben
Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
4. cikk / 7 Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt
Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
5. cikk / 7 Visszalépés ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
6. cikk / 7 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
7. cikk / 7 "Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
