A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...nem érintettek, számukra az ÁKSZ mint létező jogintézmény nem releváns. Ezek az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását saját döntésük alapján bárhogy megoldhatják: akár FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés, amely – noha a közbeszerzési eljárások keretében az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód és az átláthatóság biztosításának jogszerű céljait követi – abszolút tilalmat állapít meg az olyan vállalkozások ugyanazon közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé tétele, amelyegyben csak egy opcionális előírást jelent, továbbá értelmes és rugalmaseljárásrend alkotásának biztosítása. A kizáró okok esetében azonban nincslehetőség újakat kitalálni, sőt a műszaki leírás vonatkozásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...pontban meghatározott szervezetekenkívüli központi költségvetési szerv,– az elkülönített állami pénzalap kezelője, atársadalombiztosítási költségvetési szerv;– az országos kisebbségi önkormányzat, az országoskisebbségi önkormányzati költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a gyártásifolyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházásesetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre ésköltségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételifeltételeit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.