Konzorcium igazolása a kizáró okok vonatkozásában

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatását,illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg; – amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását(59. §) írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszerrendelkezésre bocsátaniuk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Konzorcium a közbeszerzésben 2012-től

Kérdés: Változtak-e a konzorciumra vonatkozó elő­írások?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatását, illetve felhívását a második bekezdés szerintiképviselőnek küldi meg. Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (59.§) írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszerrendelkezésre bocsátaniuk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kifizetés konzorcium tagjának

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatását,illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg; – amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását(59. §) írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésrebocsátaniuk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közös ajánlattétel az új törvényben

Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...teszi, hogy a nyilatkozatok is egységesen kell, hogymegszülessenek az érintettek egyértelmű megjelölésével. Az ajánlati biztosítékegyszeri rendelkezésre bocsátása, az egyetemleges felelősség, vagy a szereplőkkésőbbi változása nem újdonság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.