A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...a hazai és uniós szervek egyaránt szigorúan vizsgálnak. A szabály bevezetésével kiküszöbölhető a szerződések mesterséges részekre bontásával kapcsolatos negatív gyakorlat, amely szerint sok esetben az ajánlatkérők egy beszerzést több szerződés útján valósítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:- tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;- amennyiben egy építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét a beszerzés becsült értékéhez köti a továbbiakban, mely egyben szükségessé teszi a becsült érték megadását a bontás során, méghozzá az egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül. Nem újul tehát meg az aránytalanul alacsony árra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket az egyszerű eljárásban is alkalmazni szükséges.Eltérés e körben például az, hogy kiegészítő tájékoztatástaz ajánlatok bontását megelőző 5. munkanapig kell kérni, arra a választ abontás előtti 3. munkanapig kell megadni.Az ajánlatok elbírálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot,az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy azajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhatfel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...hanem csak arra utal, hogy az éves statisztikai összegezésben amegvalósított közbeszerzéseket a beszerzés tárgyának megfelelő bontásban kellfeltüntetni az erre szolgáló táblázatokban. Amennyiben az adott évben nem voltolyan közbeszerzés, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges. Ebben az esetben a nyertes ajánlattevő vagy a"régi" feltételekkel teljesíti a szerződést, vagy felbonthatja azt. A szerződésfelbontása azonban csak a szerződésben meghatározott okok alapján történhetjogszerűen. Amennyiben ilyen okot a szerződés nem tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)-(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] ...akülön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni;– árubeszerzés esetében az előzetes összesítéstárucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a CPV-retörténő hivatkozással kell megadni;– szolgáltatás megrendelése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...(ez az ún. előminősített jelentkezők listája). A listaelkészíthető a közbeszerzés tárgya, illetőleg azon belüli csoportja szerintibontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább – az előminősített jelentkező nevét, – címét (elérhetőségét), valamint–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.