Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] ...bontásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 62. §-a határozza meg az alábbiak szerint:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozást;– az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és azajánlatok benyújtásának címét;– az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétrejogosultakat;– a konzultáció folytatásának további szabályait;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– annakmeghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtottajánlatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.