Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében elvileg lehetne módosítani az egyes sorok árát.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...csak az ajánlatkérő által kívánt cél megvalósításához. A Kbt. 40. §-a – mint azt az előzőekben láthattuk – tiltja a részekre bontást azzal a céllal, amely a törvény versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére irányul (lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.