GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...bánásmód követelményét sértő helyzet kialakulását felvetheti. A kezdeményező rámutatott, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontásakor is nagy fokú gondossággal kell eljárnia, és észlelnie kellett volna, hogy a legjobb ár-érték arányú ajánlat ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A döntés ennek megfelelően hivatkozik a 141. § (8) bekezdése mellett a részekre bontás tilalma szabályra is (Kbt. 19. §).(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...köti meg szerződéseit;– ha az adott közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő nem vette figyelembe a részekre bontás tilalmát, esetleg nem a megfelelő eljárási rendben folytatta le a közbeszerzési eljárását;– ha a szerződő felek nem a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatás kivételével -, valamint a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet. A beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatást, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...eredetileg számítási hiba javításával állt kapcsolatban. A nyertesként kihirdetett ajánlat elektronikus példányán szereplő adat a bontás napját követő egyszeri megnyitást követően nem volt többször megnyitható. A megbízott lebonyolító kérte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...javítása érdekében történő újratárgyalására vonatkozó akaratának volt az eredménye. Azonban az eredeti szerződés felbontása helyett a felek között kialakult jogvita alternatív vitarendezési eljárásának minősült olyan körülmények között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.A Döntőbizottság a szóban forgó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...Azok a különbségek, amelyek eddig is meghatározták a nemzetbiztonságieljárásokat, a továbbiakban is tetten érhetők. Úgymint a bontás lefolytatása,amelyen sem az ajánlattevők, sem pedig az általuk meghívottak nem lehetnekjelen. A rendelet 45. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus formanyomtatványhoz tartozó priváttitkosító kulccsal kezdi meg a beérkezett ajánlatok, illetve részvételijelentkezések bontását;– az ajánlatkérő az új közbeszerzési eljárásában – az ÁllamiElektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól igényelt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
1
2