Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […] ...által adott lehetőséggelélve az új Kbt. fenntartja, hogy nem kell egybeszámítani több olyan szerződésértékét, amelyek a részekre bontás tilalmát kimondó szabály alapján ugyanegybeszámítandóak lennének, értékük azonban nem éri el a törvényben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...köteles, még ha nem is saját részre, hanem gyakorlatilagháttérintézmény, önálló intézmény részére bonyolítja le azt. Ennek megbontásáta közbeszerzés nem tudja kezelni, illetőleg a Kbt. megkerüléséhez vezetne, ha abecsült érték ellenére közösségi rezsim...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] ...kockázatát csökkenteni,és inkább egybeszámítani beszerzéseit – elkerülendő ezzel a közbeszerzésitörvénybe ütköző részekre bontást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

"Több eljárásra bontás" feltételei

Kérdés: A becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a beruházás több eljárásra bontható, azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű. Helyes ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] Valóban több eljárásra bontható egy adott beszerzés, de eznem eredményezheti az eljárási rezsim változását. Ezért fogalmaz úgy azemlített 40. § (3) bekezdése, hogy amennyiben a becsült érték kiszámítása sorántöbb – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.