Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...(felmondás), úgy annak a szerződés alapján meghatározott oka kell, hogy legyen. A kétoldalú szerződésmegszüntetés akár visszamenőleg (bontás), vagy a jövő vonatkozásában (megszüntetés) szintén a szerződésben meghatározottak szerint kell, hogy történjen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eljárás a felhívásnak nem megfelelő ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani – ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...előírások. Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy maga a Kbt. is tartalmaz előírásokat az ajánlat benyújtásával és felbontásával kapcsolatban a 68. §-ában.A 68. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárástmegindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni azajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározottminta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...delegálni, erről az érintett szervezetet értesíti. Aszabályozás a továbbiakban a megfigyelőre is részletesebben kitér. Például hogya bontást – kétszakaszos eljárás esetén a részvételi szakasz bontását – megelőzőena delegált megfigyelő megvizsgálja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint nemhiánypótolható a kérdésben szereplő téves megjelölés, mivel az sértené a Kbt.70. §-ának (6) bekezdését, mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] ...végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kella végső ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozást;– az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és azajánlatok benyújtásának címét;– az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétrejogosultakat;– a konzultáció folytatásának további szabályait;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőt;– az ajánlat benyújtásának címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő szakterületi sajátosságokrészletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket aszükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni; végül – a dokumentáció lehet kiviteli terv is, építéstechnológiai,gyártmány-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.