EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...alkotás megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...Ezzel szemben az ajánlattételi határidőre (és a részvételi határidőre) és ezáltal az ajánlatok (és a részvételi jelentkezések) bontási cselekményére ilyen halasztó szabály nem vonat­kozik.Az ajánlattételi (vagy részvételi) határidőt az ajánlatkérő csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...a hazai és uniós szervek egyaránt szigorúan vizsgálnak. A szabály bevezetésével kiküszöbölhető a szerződések mesterséges részekre bontásával kapcsolatos negatív gyakorlat, amely szerint sok esetben az ajánlatkérők egy beszerzést több szerződés útján valósítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...címéről (székhelyéről, lakóhelyéről) szóló tájékoztatás kivételével –, valamint a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet. A beszerzés becsült értékéről szóló tájékoztatást, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...információt.Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról az EKR használatával. Speciális, a nemzeti rezsimbe illeszkedő szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét a beszerzés becsült értékéhez köti a továbbiakban, mely egyben szükségessé teszi a becsült érték megadását a bontás során, méghozzá az egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül. Nem újul tehát meg az aránytalanul alacsony árra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárástmegindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni azajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabálybanmeghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot,az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy azajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhatfel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...képzettségétés gyakorlati idejét,– a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség,illetve képzettség szerinti bontásban.Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzésieljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
1
2