Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárástmegindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni azajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározottminta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlattevő ajánlata elkésett, így kizárták, nem isbontották fel ajánlatát. Induljunk ki abból, hogy ki minősül ajánlattevőnek aKbt. 4. §-a szerint.Ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
Részlet a válaszából: […] Eredményhirdetés előtt semmilyen betekintés, semmiféleinformációközlés nincs a másik ajánlatról, csak például tárgyalás esetébenlehet nyilvánosan is bontani többször. Az eredményhirdetést követően sembetekintésről szól a Kbt. – bár a jogorvoslati fórum valóban így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...annak kizárását; az ajánlattételi határidőt; az ajánlat benyújtásának címét; az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét; az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; a tárgyalás lefolytatásának menetét és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.