Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályban lévő törvény hatályba léptetőrendelkezése valóban azt eredményezte, hogy van olyan szerződés, melynekteljesítésről szóló tájékoztatójának közzététele ellenszolgáltatás-köteles.Mivel a hirdetmény-ellenőrzés jelenleg nem kötelező, melyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...elektronikusformátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért – különjogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni.A továbbiakban megmaradt az a lehetőség, hogy azajánlatkérőnek ötnapos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...azegyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő, egyetemesszolgáltatási szerződés alapján nyújtott, megfizethető díjú szolgáltatásokegyüttesen tartoznak: a telefonhálózathoz a felhasználó állandó lakóhelye,székhelye vagy telephelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] Az irreálisan alacsony ár megállapításakor a Kbt. 86. §-ának(1) és (2) bekezdése szerinti szabályozást kell figyelembe venni, amelynekértelmében – ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.