KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján kell tehát az ajánlatkérőnek a fentiek szerint eljárnia, melynek során külön díj a KBA-ba történő párhuzamos feltöltési kötelezettségért nem terheli az ajánlatkérőt.Az EKR kormányrendelet a továbbiakban még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet – a továbbiakban: Rendelet – értelmében a Kbt. 43. §-a által előírt adatok KBA-ban (jelenleg CoRe) történő közzététele díjmentes.A Rendelet 36. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a Közbeszerzési Adatbázisban, illetve a Hatóság honlapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...elektronikusformátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért – különjogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni.A továbbiakban megmaradt az a lehetőség, hogy azajánlatkérőnek ötnapos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...helyett meghatalmazott jár el azeljárásban. A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az e törvénymásodik része szerinti közbeszerzési eljárásokban kilencszázezer forint, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét).A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáértigazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke a törvény másodikrésze szerinti közbeszerzési eljárásokban kilencszázezer forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...azonos tárgyúbeszerzések/szerződések összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben történik. Ebből a szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; lényeges, hogy ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.