Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi rezsimben az ajánlatotkell elektronikusan közzétenni 2010. január 1-jétől a Közbeszerzések Tanácsahonlapján – megfelelő díjazás ellenében. A vonatkozó díjakról különkormányrendelet fogja tájékoztatni az érintetteket. Egyébiránt 2009. október1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...hozott vagy azt lezáródöntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;– rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és ajogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az előző bekezdés 3-5.pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésbecsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételrejelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot)is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételrejelentkezők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, s a díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
2