Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...időszakhoz képest kis mértékben módosítja az eredeti határidőt. Ha azonban egy szolgáltatás igénybevételére irányuló havidíjas szerződést az ajánlatkérő meg kíván hosszabbítani, úgy az új elemre terjeszti ki az eredeti szerződést, nem csupán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény értelmében a termékdíjfizetési kötelezettség a forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás esetén keletkezik.A hivatkozott törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Jövőbeni változások figyelembevétele az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatba bele kell kalkulálni az esetleges jövőbeni változásokat is a szerződésteljesítés időtartamára is figyelemmel. Hogyan tudjuk ezt megtenni, egyáltalán hogyan értelmezendő ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...A szerződéses ár módosítását nem alapozza meg, ha az ajánlattevő nem járt el megfelelő gondossággal. Ha azonban például az új e-útdíj bevezetésével kapcsolatos következményekről van szó, melyet az ajánlattevő korábban nem kalkulálhatott bele az ellenszolgáltatásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság általkiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendőigazgatási szolgáltatási díj mértékét;– a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;– a XIV. fejezet szerinti eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásokhozkapcsolódó közbeszerzési eljárásban nem alkalmazhatók (ilyen például építésimunkaterület, építőipari rezsióradíj, a többletmunka, a pótmunka, az árazatlan(tételes) költségvetési kiírás, vagy a karbantartó tevékenység kérdése).Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.