Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésértelmezési kérdés, és túlmutat az adott jogi kérdés közbeszerzési megítélésén. A döntésben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság továbbá megállapítja, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141. § (6) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet.A Kbt. és a hozzá kapcsolódó döntőbizottsági gyakorlat szűk körben ugyan, de lehetővé teszi az előzetes helyzet- és piacfelmérést anélkül, hogy az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből vélhetően nem alkalmazhatók, de ettől még például határidő-módosítás esetében volt alkalom, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt jogalapnak.Fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes körülményt és változtatási igényt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...körülményei döntik el, mely jogalapot érdemes alkalmazni a módosítás indokolása során.A D.467/2019. számú ügyben a kezdeményezést a Döntőbizottság akként bírálta el, hogy azt is megvizsgálta, hogy a kezdeményezésben hivatkozott szerződésmódosítás jogszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződéses jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést – vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában –, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból elindult egy 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában. A Döntőbizottság megvizsgálta a számlákat, jegyzőkönyveket, és megállapította, hogy "a 01938 sorszámú jegyzőkönyv és az RLASA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...összegezést.A Kbt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását,− ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott, a Hatóság elnöke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs szükség a hirdetmény közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályon, mely nem fosztja meg az érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen arról beszél, hogy az ajánlatkérő hívja meg az arra alkalmas ajánlattevőket ajánlattételre, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság is hangsúlyt fektet arra a határozataiban, hogy a potenciális ajánlattevő kiválasztása elég körültekintően történjen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
2