A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó követelmények nem értelmezhetőek, tehát amelyekhez az eljárás szereplői mindenképpen kötve vannak. A Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban több alkalommal is foglalkozott ezzel a látszólag műszaki, valójában azonban jogkérdéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...a túlzott és indokolatlanul nehezen teljesíthető előírások mellőzésének kötelezettségét rója az ajánlatkérőre. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint azt, hogy egy adott alkalmassági feltétel szükséges-e, a konkrét közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A válaszadáshoz segítségünkre van a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 313/2019. számú határozata, melyben ugyanerre a következtetésre jutott a jogorvoslati fórum.Az adott ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az Extremplast Bt. elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...lépett jogszabályi változás három területet érint. A törvény hatályát, a központosított közbeszerzést, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét. Az alábbiakban kiemeljük az új elemeket.A törvény hatálya a postai szolgáltatástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.