Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak (...).A Döntőbizottság ezért megvizsgálta, hogy az üzleti titokká minősítés mely dokumentumok, adatok vonatkozásában került alkalmazásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...– Kbt. 25. § (3) bekezdésének a) és b) pontjai.A közelmúlt egyik jogesete is foglalkozik ezzel a kérdéssel, ahol a Közbeszerzési Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a tervező tevékenységét az előkészítés során, és a bevonás tartalmát. Az alábbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...teljes körű felhasználási jogot szerzett, azonban annak átdolgozásának és továbbfejlesztésének jogát a tervező fenntartotta.A Döntőbizottság a szerzői jogi törvény alábbi rendelkezéseit vette figyelembe.A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Állami, önkormányzati cégek mint ajánlattevők

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a 2012-től hatályos új Kbt. (sőt, már a 2011. október 8-ától hatályos is) gyakorlatilag kizárja az állami/önkormányzati cégeket a "3 ajánlatos" közbeszerzésekben ajánlattevőként történő részvételből, tekintve, hogy a kkv-törvény alapján eleve nem minősülhetnek kkv-nak (attól függetlenül, hogy a szükséges paramétereknek megfelelnek-e), így nem kérhetők fel ajánlattételre az ilyen közbeszerzésekben?
Részlet a válaszából: […] ...körnek a teljes mértékűpreferálását.A törvény indokolása az alábbiak szerint fogalmaz."Ebben az esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságotértesíteni az eljárás megkezdéséről, a jogpolitikai célt pedig azzal is erősítia Javaslat, hogy kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.