Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...több szerződést kötni, avagy inkább az egységes beszerzés megvalósításának törvényi feltételei állnak fenn. A következetes döntőbizottsági gyakorlat tükrében szakmai, gazdasági, műszaki, minőségi vagy a szerződés teljesítésével összefüggő más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó követelmények nem értelmezhetőek, tehát amelyekhez az eljárás szereplői mindenképpen kötve vannak. A Közbeszerzési Döntőbizottság a közelmúltban több alkalommal is foglalkozott ezzel a látszólag műszaki, valójában azonban jogkérdéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő. Érdekes példa a megfelelően választott jogalap vonatkozásában a jogorvoslati fórum D. 467/2019. számú döntése, ahol a Döntőbizottság kifejezetten keresett egy másik jogalapot, mely megfelelt az adott ügy körülményeinek az alábbiak szerint."29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna.A D. 608/2017. döntés során a Döntőbizottság azt vizsgálta meg, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti előírásoknak megfelelően módosította-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy átgondolja, érdemes-e ekkora kockázatot vállalni a későbbiekben.A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályon, mely nem fosztja meg az érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése tartalmazza a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményét, mely rendelkezés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, az ajánlatkérő nemutalhat hátrányos megkülönböztetésre, amelyet esetleges jogorvoslat esetében aKözbeszerzési Döntőbizottság egyedileg fog majd megvizsgálni. Ezek szerinttehát a saját eljárásrend akkor fog megméretni, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés lép:"A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napjánaz ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz -telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbáaz ajánlattételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...számított 15. nap,– az iratbetekintés napja, ha a kérelmező az ajánlatokbabetekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál,– előzetes vitarendezés kérelmezése esetén az ajánlatkérőiálláspont megküldésének időpontja, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
1
2
3