Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 165. §-ának (2) és (3) bekezdése sorolja fel a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást, és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket.]A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 69. § (5) bekezdésének tartalmát és felépítését elemezte, és arra a megállapításra jutott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig.A D. 29/2018. számú döntőbizottsági határozat értelmében bár az ajánlatkérő jogtalan befolyásolási kísérletnek minősítette azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a jogaiban sérelmet szenvedett fél jogorvoslatotindítson az ajánlatkérővel szemben. A jogorvoslati eljárásban a KözbeszerzésiDöntőbizottság kivizsgálja az ügyet, és döntést hoz a jogszerűtlenségkérdésében, súlyos jogsértés esetén bírságolja is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek. Fennmaradmindemellett a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, melynek jogalapja,hasonlóan a közösségi rezsimhez, a döntőbizottság előtt méretik meg.Egyébiránt az egyszerű eljárással kapcsolatos újdonságok akövetkezők.Nő a kivételek köre, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Igazolás hatóság által ismert kizáró okok esetében

Kérdés: Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?
Részlet a válaszából: […]

A Kbt. 60. (1) bekezdés d) pontja, valamint a 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok hiányát közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazoltathatja az ajánlatkérő.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő által elfogadandó igazolást jelent. Más szavakkal: nem tartozéka a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság igazolása, nyilatkozata. (Sőt, ilyen nyilatkozatot – ismereteink szerint – egyik hatóság sem állít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.