"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből vélhetően nem alkalmazhatók, de ettől még például határidő-módosítás esetében volt alkalom, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt jogalapnak.Fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes körülményt és változtatási igényt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívül sok hasonló ügyben hozott az elmúlt időszakban határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottság – D. 425/2019, D. 427/2019, D. 421/2019, D. 419/2019 stb. –, ahol kifejezetten nem biztosította, vagy nem időben biztosította a nyilvánosságot az ajánlatkérő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] ...meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...folytatott le eljárást. A téves értelmezés tehát különösen ebben az esetben a rugalmasabb értelmezés is lehet, melyet a Közbeszerzési Döntőbizottság nem értékel az ajánlatkérő javára.Jogorvoslati eljárás ebben az esetben is indulhat kérelemre és hivatalból is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...határidő, amely az egyik legfontosabb változásnak tekinthető.A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy átgondolja, érdemes-e ekkora kockázatot vállalni a későbbiekben.A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem törvényben meghatározott adatait [137. § (9)bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötésétengedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];– a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem e törvényben meghatározott adatait [396. § (1)bekezdés f) pont], a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, aközbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szembenjogorvoslati eljárás kezdeményezésére a teljesítésről szóló tájékoztatófeladásának elmulasztása miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátásasorán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
2