5 talált cikk az ár , nyertes ajánlattevő , részvétel , biztosítás , dokumentáció kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?