Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy nem a Dinamikus Beszerzési Rendszerben történik az ajánlattétel, továbbá hogy az ajánlati kötöttség beáll az ajánlat benyújtásával. A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Árlejtéssel kapcsolatos információadás

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtéssel kapcsolatos részletes szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza 19. §-ának (1)-(5) bekezdéseiben. A rendelkezések értelmében– az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...várhatóan meghatározzák a következő hatályba lépő kormányrendelet főbb tartalmi elemeit is. A kormányrendelet előírta, hogy a dokumentációt szükséges visszajuttatni az eljárást követően az ajánlatkérőkhöz, melynek elmaradása kizáró ok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jelentenek kivételt;– a Kbt. 122...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...ebből adódóan az árlejtéskevésbé képes dinamizálni a versenyt.Kapcsolódó szabály az elektronikus árlejtés esetén afelhívás és a dokumentáció kötelező tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezés.A rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Többletinformációk adása ajánlattevői kérdésfeltevésre

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelkezés szerint az ajánlatkérő a kizáró okokkal, azalkalmassággal kapcsolatban tehet fel kérdést, továbbá a felhívásban vagy adokumentációban előírt és az ajánlatban becsatolt egyéb iratokkal kapcsolatbantisztázhatja a bennük szereplő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...ki);– a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációbanmeghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatátelkészítenie és benyújtania. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...részszempontot, súlyszámot, pontszámot, módszert akeretmegállapodásos eljárás első részében az eljárást megindító felhívás vagy adokumentáció, és ennek alapján a megkötött keretmegállapodás tartalmazza. Nemkell megküldenie közzétételre az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések,nyilatkozatok, igazolások tartalmának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.