Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...a változtatás. A döntés szerint a Kbt. nem tartalmaz normatív meghatározást abban a tekintetben, hogy mi minősül a felhívás, a dokumentáció, illetve az ismertető esetében feltételnek. A Döntőbizottság normatív szabályozás hiányában így azt értelmezte, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...eljáráshoz készült, azonban a jogorvoslati eljárás megindulása miatt a minisztériumhoz nem került benyújtásra. A műszaki dokumentációból a gazdasági szereplők tudomást szerezhettek továbbá a tervező személyéről, valamint elérhetőségéről is, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] ...előírt tartalommal és formai felépítéssel biztosít keretet arra, hogy az ajánlatkérő által az eljárást megindító hirdetményben és dokumentációban foglalt kizáró oki és alkalmassági feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatban az ajánlattevő nyilatkozzon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...[a c) és d) pont esetén az egyéb információk körében] azzal, hogy a d)pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban ismegadható [Kbt. 57. § (5) bekezdés].A Kbt. 57. §-ának (4) bekezdése szerint a részszempontokataz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozatelkészítésére. Azaz a Kbt. kezeli ezt a kérdést is. Ami a kérdés második részét illeti: a dokumentációösszeállítása során – amennyiben a sorrendiség is számít – elkülönítésnektekinthető az is, ha az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.