Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...a változtatás. A döntés szerint a Kbt. nem tartalmaz normatív meghatározást abban a tekintetben, hogy mi minősül a felhívás, a dokumentáció, illetve az ismertető esetében feltételnek. A Döntőbizottság normatív szabályozás hiányában így azt értelmezte, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem nyújtott be ajánlatot, mert a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban olyan állítólagosan hátrányosan megkülönböztető előírások szerepeltek, amelyek konkrétan megakadályozták abban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
Részlet a válaszából: […] ...(1) és (2) bekezdései akövetkező rendelkezéseket tartalmazzák:– A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek afelhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapjánmeghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kiírás megtámadásának feltétele

Kérdés: Ha a kiírást támadom, akkor meg kell vennem ahhoz a dokumentációt, hogy érdekeltként minősítsenek a jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlata alapján az ügyfélképességetmár a hirdetmény elolvasása is keletkezteti, azaz nem feltétlenül szükséges amegtámadáshoz a dokumentáció birtoklása. Azonban ha a dokumentációt támadja azajánlattevő, vagy akár a hirdetmény mellett a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...megsértette a Kbt.8. §-át. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az eljáráselőkészítése, a felhívás és dokumentáció elkészítése során megfelelőszakértelemmel rendelkező személyeket kell bevonnia. A megfelelő szakértelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Ajánlattevő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése a jogorvoslati eljárás megindíthatósága szempontjából fennálló jogképességet szabályozza, és az ajánlatkérő jogképességét – szemben az ajánlattevőével – nem köti feltételhez. Jól gondolom-e, hogy mivel a jogorvoslati kérelem mindig egy konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozik, az ajánlattevő fogalma a fent hivatkozott szakaszban nem értelmezhető kiterjesztően, tehát a jogorvoslati kérelmet kizárólag az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője nyújthatja be, más – a Kbt. szerint egyébként annak minősülő – ajánlattevők nem?
Részlet a válaszából: […] ...ügyfélképesség a jogorvoslati fórum gyakorlatában tágabbfogalmat ölel fel. Lényege, hogy a dokumentáció megvásárlása is elegendő ahhoz,hogy az ajánlattevő bizonyítani tudja, a hirdetményben olyan jogszabálysértőmegoldás szerepel, mely sérti érdekeit. De, továbbgondolva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindítóhirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőlegdokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödiknapot;– az előírt határidő lejártánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...be, az ajánlattevőknek azokat a határidő lejártáig papíralapúdokumentum formájában a Kbt., valamint az ajánlati felhívás és a dokumentációáltal előírt követelményeknek megfelelően kell benyújtaniuk, az ajánlatkérőnekpedig ezt a formát el kell fogadnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Határidő-rövidítés indokoltsága, határidő-módosítás letöltési probléma esetén

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?
Részlet a válaszából: […] ...követően történt, véleményünk szerint nem jogszerű. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem teszi megfelelőmódon elérhetővé a dokumentációt, az ajánlattevőnek minél hamarabb hivatalosformában jeleznie kell mindezt az ajánlatkérőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2