Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbi, aKbt. 87. § (7) bekezdésének rendelkezése érvényesül.A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és adokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), azajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Szerződéskötés elhúzódása jogorvoslati eljárás miatt

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha (az utóbb alaptalannak bizonyuló) jogorvoslati eljárás miatt a szerződéskötés annyira elhúzódik, hogy a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben szereplő határidők már biztosan nem tarthatók? (Építési beruházásról van szó, ahol az egyes munkarészekhez különböző teljesítési határidők vannak megadva, késedelmes teljesítés esetén kötbérfizetési kötelezettséggel.) A Kbt. szerint a szerződéstervezeten nem lehet változtatni, ugyanakkor a módosítás 303. §-a szerinti feltételek sem állnak fenn, hiszen a szerződéskötéskor már ismert problémáról van szó.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos közbeszerzési törvény 303. §-ának (1)bekezdése értelmében a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek afelhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapjánmeghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] ...(Kbt. 99. §), hogyeredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződést a nyertessel meg kellkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmánakmegfelelően, azaz a nyertes kihirdetésével az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek megkell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek – Kbt.81. §-ának (1) bekezdése.A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlat módosítása az ajánlati kötöttség lejárta előtt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?
Részlet a válaszából: […] ...határidőig,és új ajánlatot nyújthat be, azaz módosíthatja benyújtott ajánlatát. Ennekdokumentálására nincs a Kbt.-ben szabály, de a dokumentációkban az errevonatkozó rendet, átadás-átvétel folyamatát gyakran leírják segítségképpen azajánlatkérők. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...– eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, adokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha azajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303. §-a szerint a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szerződéskötés eltérő teljesítési határidővel

Kérdés: Építési beruházásra indított nyílt közbeszerzési eljárás eredményhirdetését az eredetileg megadott időponthoz képest 30 nappal elhalasztotta az ajánlatkérő. Így a befejezési határidő december 15-ére módosult. Mivel útépítésről van szó, az időjárás miatt a munka nem fejezhető be. Kérdésünk: Megköthetjük-e a szerződést 2006. május 31-ei teljesítési határidővel, vagy csak december 15-ével, és kell-e a szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás. (A Kbt. – eltérést nem engedő – 303. §-a szerint a felekcsak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...úgy másik pályázót kell felkérni. A felkérés elfogadásátkövetően a kiíró a pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt. A137/2004. Korm. rendelet tehát egyértelművé teszi, hogy nem elegendő az el nemfogadó nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
1
2